A globalizáció újabb korszakában járunk, amelyben a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt Magyarországon, részben amiatt is, mert a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell - többek között ezeket az üzeneteket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia első négy előadásában a Magyar Nemzeti Bank vezetői.
A 2008/2009-es globális pénzügyi válság váratlanul érte a főáramhoz tartozó, neoliberális-neoklasszikus közgazdászokat. Ennek megfelelően a válságot követő években éles vita bontakozott ki a tudomány jövőjéről. A gazdasági helyzet normalizálódásával a vita egyre inkább elhalkult. Ebbe az állóvízbe dobott követ az elmúlt év végén diákok, professzorok és újságírók egy csoportja (New Weather Institute és a Rethinking Economics csapata) a közgazdaságtan megreformálását követelve. Írásomban a csoport követelései mellett az odáig vezető útról kívánok rövid áttekintést adni.
A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:
Magyarország már a kegyelmi időszak után áll, nem pedig előtte, mint ahogy azt Nagy Márton MNB-alelnök jelezte - hangzott el a Budapest Economic Forum utolsó panelbeszélgetésén. Erre rímelve ketten is megjegyezték, hogy lényeges közép távú gazdasági növekedési kockázat az, hogy mi lesz az EU-pénzekkel 2020 után. Egy harmadik szakértő szerint olyan növekedési modellre kell áttérni, ami nem az uniós transzferekre, a nyomott bérekre és a forint folyamatos leértékelésére alapul. Ehhez kézenfekvő lenne, ha elköteleződne Magyarország az euró mellett, de csak akkor, ha kellő gazdaságpolitikai fegyelem is társul hozzá, illetve az MNB érvelése szerint megfelelő gazdasági érettség is kell a pénzcseréhez.
A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.
Az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg - olvasható az MNB honlapján megjelent tanulmányban, melyet Nagy Márton és Virág Barnabás írtak. A jegybank szerint az átalakított eszköztár jól vizsgázott, a bankközi kamat csökkenése már 27 milliárd forintot jelentett a lakossági és vállalati hitelfelvevők számára.
Nem kell még temetni az idei magyar gazdasági növekedést, visszatér a 3 százalékos növekedési ütem, főleg, ha a múlt heti bérmegállapodás elemeinek hatását figyelembe vesszük. A magyar gazdaság versenyképességét azonban kell és lehet is javítani a hosszú távú növekedés érdekében - derült ki a Portfolio Palotai Dániel és Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatóival készített interjújából, melyet annak kapcsán készítettünk, hogy az általuk jegyzett Versenyképesség és növekedés című kötetben megfogalmazott javaslatokból egyre többet karol fel a kormány. Palotai Dániel szerint a harmadik Széll Kálmán Tervre mindenképpen szükség van, a járulékcsökkentés jó irány, de tovább kell lépni az egyszámjegyű szja irányába. Virág Barnabás úgy véli, hogy a társasági adókulcs csökkentése kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot a világban jelenleg zajló adóversenyben. Szerinte a hitelezést segítené a garanciarendszer fejlesztése, amivel kapcsolatban a jegybank szintén megtette konkrét javaslatait.
Az alapkamat módosítása jelenleg nincs az opciók között - mondta a Bloombergnek Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Kedden a jegybank monetáris tanácsának ülése után több elemző is úgy értékelte a közleményt, hogy ismét megnyithatják a lazítás felé az utat.
A délutáni szakértői kerekasztal keretében a résztvevők a magyar növekedési és versenyképességi kilátásait tárgyalták meg.
Sok országban nem sikerült megoldani a válságot, sőt, általában társadalmi, geopolitikai területekre terjedt ki a feszültség - mondta előadásában Virág Barnabás a közgazdász vándorgyűlésen. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint tartósan alacsony kamatkörnyezetre kell felkészülni a világban, és meg kell találni az optimális összhangot a gazdaságpolitikában. A költségvetési politika aktívabb szerepvállalása szükséges.
A szeptemberi kamatdöntő ülésen határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa arról, hogy milyen arányban mérsékli az irányadó, 3 hónapos betétéhez való hozzáférést, de ez a korlátozás arányos lesz a pénzügyi szereplők között - ismételte meg a már korában is jelzett MNB-s arányossági tervet a jegybank egyik vezető szakértője ma a Reutersnek adott interjúban. A monetáris politikáért felelős igazgató azt is jelezte, hogy csak azt követően döntenek majd a budapesti bankközi kamatláb rendszerének (BUBOR) esetleges átalakításáról, miután már látják az irányadó eszköz mennyiségi korlátozására adott piaci reakciókat.
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdaság éves növekedése a gyenge első negyedévet követően a második negyedévben 1,5-2%-ra gyorsulhat, majd az év hátralevő részében tovább élénkülhet - számolt be a Reuters. A legnagyobb húzóerő a lakossági fogyasztás és a lakáspiac lehet.
Az elmúlt napokban heves vita bontakozott ki a hazai monetáris politika elmúlt 15 évének, azon belül is főként a legutóbbi három évének megítélésében. Nagyon sok érv hangzott el pro és kontra ezek számát már nem szeretnénk tovább gyarapítani. A nap végén úgyis a döntések által érintett gazdasági szereplők és általában a magyar gazdaság jövőbeli teljesítménye fogja kiállítani a monetáris politika értékelését. Egy kérdést, konkrétan a devizatartalék nagyságának kérdéskörét azonban még érdemes közelebbről megvizsgálni. Mint azt számtalan nemzetközi és hazai példa mutatta a megfelelő mértékű devizatartalék tartása elengedhetetlen a gazdaság stabil és fenntartható működése szempontjából. A jegybankárok egyik örök témája, hogy mekkora lehet a devizatartalékok optimális mérete? A továbbiakban a kérdés kapcsán két témára fókuszálunk: egyrészt, mi alapján határozható meg a devizatartalékok optimális szintje, másrészt ezen kritériumok alapján mit mondhatunk az MNB tartalékainak elégségességéről. Vajon tényleg indokolt lenne a tartalék szintjét akár 40 milliárd euróra, azaz a jelenlegi szint több mint másfélszeresére emelni?
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
A jegybanki alapkamat stabilitása önmagában fontos érték. A hosszabb távon kiszámítható alapkamat a várakozások orientálásán keresztül élénkítheti a hitelkeresletet, miközben a kötvénypiacokon segítheti a nem szándékolt árfolyam-mozgások elkerülését. Emellett a válságot követő években a nem-hagyományos eszközök szerepe is felértékelődött, ami szükséges esetben a monetáris kondíciók finomhangolásának lehetőségét is biztosítja. Ezen érvek figyelmen kívül hagyása könnyen a kamatpályával kapcsolatos túlzott várakozások kialakulásához vezet. Lazító szakaszokban a monetáris politikai döntéshozók nem a rövid távon elérhető legalacsonyabb alapkamatra törekszenek, hanem lépéseikkel azon alacsony alapkamat szintet kívánják megvalósítani, amelynek fenntartása összhangban áll az inflációs cél elérésével.
Közzétette makroprudenciális stratégiáját ma az MNB. Ennek az a lényege, hogy meghatározza, milyen politikával és konkrét intézkedésekkel mérsékli a jegybank a magyar pénzügyi rendszer nagy részét érintő, túlzott mértékű kockázatokat. A jegybank sajtótájékoztatóján kiderült: az MNB gondolkodik a nem teljesítő lakossági hitelek problémájának kezelésén, de egyelőre az előkészítési fázisban járnak.
Nincs árfolyamcélja a jegybanknak és nem tervezi gyengíteni a forintot - többek között ezt hangsúlyozta a Reutersnek ma adott interjúban Pleschinger Gyula. A Monetáris Tanács tagja ezzel részben azt az üzenetet is igyekezhetett tompítani, amelyet tegnap Virág Barnabás, a jegybanki stáb vezetője fogalmazott meg.
A decemberi ülésen a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa "finomhangolhatja" monetáris politikai eszköztárát - mondta Virág Barnabás, a jegybank ügyvezetője szerdán a Reuters kérdésére. A szakember szerint a lefelé mutató inflációs és növekedési kilátások mozgásteret biztosítanak a további lazításra.
Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte. Az aktuális válság elhúzódó jellege és néhány hosszabb távú, strukturális hatás még inkább felértékelte a tartósan alacsony reálkamat jelentőségét a monetáris politikai döntésekben. A hazai reálkamatok a kezdetben magas sérülékenység mellett csak lassan csökkentek, majd az elmúlt évek kamatcsökkentési ciklusát követően már enyhén negatív tartományba kerültek. A piaci várakozások alapján a hazai reálkamat -1,5 százalék közelébe süllyedhet, ami a korábbi válságtapasztalatoknak megfelelő ösztönzést adhat a reálgazdaságnak, segítve az inflációs cél tartós elérését.
Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.
Nem nő a diplomás fiatalok aránya.
17,2 milliárd forinttal lehetett felkerülni a listára.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
